[{"img":"http://keptar.oszk.hu/060900/060988/informaciotechnologia.jpg","title":"Az információtechnológia","description":"Az információtechnológia magyarok szemével és eszével\r
\r
Kempelen Farkas\r
már 1769-ben képes volt a látszatát kelteni ember és gép együttműködésének, vizionálni a mesterséges inteligencia megjelenését\r
egy ember el volt rejtve a szerkezet belsejében, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. megalkotta \"Török\"-öt, a sakkozógépet \r
több mint 200 évvel ezelőtt ízelítőt adott a 2000-es évek mindennapjaiból, amikor ember és gép képessé válnak az együttműködésre \r
A gondolatvilágát továbbvitte az utókor, így ma már nem csak gépek hanem a gépek és emberek által formált közös világ, a web valamint az emberi gondolkodás összefonódását látjuk illetve éljük meg (web 2.0 web 3.0)\r
\r
Nemes Tihamér\r
Kutatta az emberi szervezet és a gépi szerkezetek közötti analógiákat.\r
Sakkozó- és sakkfeladványokat megoldó gépei is az emberi gondolkodás modellezésére szolgáltak \r
Megalkotta a betűolvasó és beszédíró gépet \r
\r
Jedlik Ányos \r
1825-ben elkészítette a világ első elektromotorját.\r
Nem csak feltaláló, oktató is volt.\r
Az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthető.\r
Csaknem 200 évvel a mai környezettudatos gondolkodás térnyerése előtt, ő már a foszilis üzemanyagú gépek helyett egy tisztább energiában gondolkodott\r
1825\r
1769\r
1935\r
\r
Neumann János\r
Világunk ma elképzelhetetlenül másként nézne ki \r
ha ez az elv meg nem született volna egy magyar fejében\r
Tudása nem csak ezen a területen változtatta meg a történelmet illetve a világot. \r
Jelen értekezésnek nem része az tudományos munka, mely szintén történelmi mérföldkövet jelentett szintén 1945-ben\r
Teljesen elektronikus működés \r
Kettes számrendszer használata \r
Belső memória használata\r
Tárolt program elve. \r
Soros utasításvégrehajtás \r
Univerzális felhasználhatóság \r
Szerkezet: öt funkcionális egység \r
\r
John George Kemény \r
magyar származású amerikai matematikus, filozófus, számítógéptudós\r
a BASIC programnyelv egyik kidolgozója.\r
A \"Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code\", azaz a \"kezdők bármely célra használ-ható szimbolikus utasításkódja\" nevű progra-mozási nyelv révén az addig csak a kutatók számára hozzáférhető, misztikus számítógépet a diákok is használhatták. (administrator, Saj-tó- és Fotóarchívum, 2013.)\r
\r
Segítségével megkezdődhetett az egyik új \"világ nyelv\" térhódítása. A nyelv segítségével pedig a fiatalok, a diákok gondolataiban rejlő erő kibontakozása. \r
1964\r
Andrew Grove az Intel társalapítója, a cég felemelkedésének kulcsfigurája\r
Gróf András Évtizedekig a világ legnagyobb félvezetőgyártó vállalatának irányítója volt.\r
1968\r
A világ nem csak a gondolatok kifejezésének lehetőségét kapta magyaroktól. A gondolatokból felépült programok futását is olyan eszközök végzik jelentős számban a világban, melyek egy magyar tudásából, tudásvágyából épültek fel\r
Charles Simonyi\r
Jelentős elméleti és gyakorlati eredményeket ért el az alkalmazások hordozhatóságát megkönnyítő ún. \"virtuális gép\" technológia területén.(administrator, Charles Simonyi, 2015)\r
\r
Ezzel azonban megelőzte korát\r
1981\r
Simonyi Károly\r
A Microsoftnál a Wordöt és az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését vezette.\r
Nem földhöz ragadt ember\r
Második magyarként járt a világűrben.\r
Neumann-elv\r
1945 és a jelen?\r
a magyarok pedig dolgoznak tovább\r
vagyis \r
A JÖVŐ IS IZGALMASNAK IGÉRKEZIK\r
Idézett forrásmunkák\r
administrator. (2013.). Sajtó- és Fotóarchívum 2012. 52. és 2013. 1. hét.\r
Forrás: MTVA Web site: http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/kemeny-janos-gyoergy-john-george-kemeny-magyar-szarmazasu-amerikai-matematikus-filozofus-szamitogeptudos-a-basic-programnyelv-egyik-kidolgozoja-20-eve-halt-meg\r
\r
administrator. (2015. április 13.). Charles Simonyi. Forrás: Wikipedia - A\r
szabad enciklopédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Simonyi magyar","topics":["információtechnika","számítástechnika","infokommunikáció","informatika","Kempelen Farkas (1734-1804)","Nemes Tihamér (1895-1960)","Jedlik Ányos (1800-1895)","Neumann János (1903-1957)","Kemény, John G. (1926-1992)","matematika"],"id":"060988"},{"img":"https://dka.oszk.hu/000700/000790/hub1_varszinhaz.jpg","title":"A Várszínház épülete","description":" ","topics":["színháztörténet","színielőadás","színházépület","Várszínház (Budapest)","Kempelen Farkas (1734-1804)"],"id":"000790"}]

#Kempelen Farkas (1734-1804)

Az információtechnológia

A Várszínház épülete